2013. 04. 29.

Prológus*

Születésünkkor nem mi választjuk meg a családunkat... nem mi döntünk a sorsunkról. Ez mind megvan írva odafönt és csak az égiek tudják helyesen döntöttek-e vagy sem... Lehet, hogy gazdagnak .. lehet, hogy szegénynek.. szépnek vagy csúnyának .. jó családba vagy rosszba.. okosnak vagy butának teremtettek. Legyél bármilyen.. nem Te döntöttél róla. Ezzel együtt kell élned. El kell fogadnod.. De .. a legfontosabb talán mégis az, hogy elfogadd a társaidat.. az emberiséget. Hiszen lehetnek bármilyen különbözőek az emberek.. okosak .. buták .. szorgalmasak .. lázadók .. szépek vagy csúnyák... nem ez számít. Hanem hogy egyenlőek vagytok. Egy vér folyik az ereitekben. Egy bőr borítja a testeteket.. együtt lélegeztek. Nem számít semmi más csak ez! Mert egyszer.. ki tudja mikor .. de egyszer.. eljön az idő, amikor már nem csak magaddal kell foglalkoznod. Lesz egy ember aki talán még a saját életednél is fontosabb lesz számodra. És akkor már nem az fog számítani, hogy milyen ember vagy Te és milyen Ő... Nem az fog számítani, hogy okos vagy buta .. szép vagy csúnya. Csak az fog számítani, hogy szeretitek egymást. Megvéditek egymást és kiálltok egymásért... Csak ez a fontos..
Egy lélek.. egy élet .. szenvedés és fájdalom... könnyek és sebhelyek.. egyazon akarat mégse ismerték egymást. Ám a sors egy nap ezt másképp hozta. Egy lélek, két ember. Hús a húsból, vér a vérből... Egy pillantás .. egy érintés. Egyszerre két ember élete is megváltozik... de vajon egyazon irányba fognak végül haladni?.. Ez már csak rajtuk múlik...


1 megjegyzés:

  1. Hát tudod, nem csak te vagy aki talált valami jót... Komolyan megérintett ez a bevezetés... iszonyatosan jó már ez... mindjárt olvasom is tovább mert nem bírok magammal *.*

    VálaszTörlés